Szeretnél olyan életet élni, amelyben csak boldogság, gazdagság és bőség van?

Ha igen, akkor a sztoicizmus nem neked való.

De ha ezt olvastad, és azt gondoltad: "nos, ez egyszerűen irreális".

Akkor lehet, hogy sztoikus ember vagy!

A sztoicizmus azoknak szól, akik tudni akarják, hogyan lehet eligazodni az élet nehézségei között, hogyan lehet túlélni a legnehezebb problémákat, és hogyan lehet erősebb, jobb emberként kikerülni belőlük.

Úgy gondolod, hogy ez vagy te? Olvass tovább, hogy megtudd, milyen jelei lehetnek annak, hogy sztoikus ember vagy.

1) Nehéz olvasni téged

Valószínűleg mondták már, hogy titokzatosnak tűnsz, vagy hogy nehéz rájönni, mire gondolsz egy adott pillanatban.

Vajon miért?

Nos, valószínűleg azért, mert nem nagyon fejezed ki az érzelmeidet, ami a sztoikus emberek közös jellemzője.

Legyen szó szomorúságról, dühről, bosszúságról vagy megkönnyebbülésről, az ilyen érzelmeket mindig igyekszik távol tartani, ezért általában nem tükröződnek abban, ahogyan kifelé reagál.

Nem arról van szó, hogy nem szereted, ha vannak érzelmeid, csak nem látod szükségét, hogy hangosan kifejezd őket, mert úgy gondolod, hogy ez csak energiapocsékolás.

És ahogyan az érzelmeid kimutatását, úgy azt is nagy időpocsékolásnak tartod, ha folyton a múlton rágódsz.

2) Nem rágódsz a múlton.

Bizonyára hallottál már a mondásról: "nincs értelme a kiömlött tej felett sírni." Ez a mondás valójában tökéletesen tükrözi a sztoikusok tulajdonságait!

A sztoicizmus filozófiája szerint a múlt a múltban van. Ha a tej már kiömlött, az egyetlen dolog, amit tehetsz, hogy felkapod a felmosórongyot és feltakarítod az egészet.

Sztoikusként szilárdan hiszel abban, hogy csak a jelen van, és a múlt hibáin való töprengés vagy a jövő miatt való aggódás időpocsékolás. Mind a múlt, mind a jövő olyan dolog, amit nem tudunk befolyásolni.

Amikor kudarcokat tapasztalsz, nem igazán csüggedsz - sőt, valamiféle motivációt érzel, amikor kudarcot vallasz.

A kudarcokat nem tekinted a célod elérésének akadályaként. Inkább úgy kezeled a kudarcokat, mint olyan lépéseket, amelyek elvezetnek a céljaid végső eléréséhez.

3) Gyakorlatias vagy

A sztoicizmus a gyakorlati filozófia megtestesítője.

Sztoikusként általában azon gondolkodsz, hogyan töltsd el legjobban az idődet, és mi az, amire a legjobban tudod fordítani az energiádat.

Általában ezek olyan dolgok, amelyeket élvezel, például a hobbijaid, mint az olvasás, de lehetnek olyan dolgok is, amelyek jobbá teszik az életedet, például a testmozgás.

Ezért ne töltsd az idődet azzal, hogy túl sokat gondolkodsz a múlton vagy olyan dolgokon, amiken nem tudsz változtatni, mert ez nem túl bölcs időtöltés.

A gyakorlatiasságod a fő oka annak is, hogy utálod a drámát.

4) Utálod a drámát

A dráma. Minden sztoikus létezésének csapása.

Sztoikusként úgy gondolod, hogy nincs szükség arra, hogy esztelen drámákba keveredj.

Utálod azt a fajta embert, aki a legkisebb provokációra is drámát kavar, mert te személy szerint nem igazán csinálsz mindenből nagy ügyet.

Még ha hibázol is, nem csinálsz belőle nagy ügyet.

Elismered, hogy mit tettél rosszul, és gyorsan továbblépsz, mert tudod, hogy csak idő- és energiapocsékolás lenne rágódni rajta, vagy túldramatizálni.

Azonban még mindig felismered, hogy a tetteidnek következményei vannak, és elég bölcs vagy ahhoz, hogy a megfelelő helyreigazítást megtedd, ha a hibáid másokra hatással vannak.

Egyszerűen fogalmazva: nem esik nehezedre bocsánatot kérni, nemcsak azért, mert tudod, hogy ez egy lényeges lépés a továbblépéshez, hanem azért is, mert mindig figyelembe veszed mások érzéseit.

5) Nem hagyod, hogy elragadjanak az érzelmeid.

Túl sokunkat túl gyakran ragadnak el az érzelmeink.

De te, mint sztoikus, tudod, hogy nem szabad ezt tenned, mert tisztában vagy azzal, hogy ez mennyire káros lehet magadra és a körülötted lévő emberekre.

Kapcsolódó történetek a Hackspiritről:

Bár elismered, hogy az érzelmek teljesen normálisak, mégis mindig sikerül kordában tartanod őket.

És még ha heves érzelmeket, például dühöt is érzel, tudod, mikor kell kimozdulni a helyzetből, lehűteni a kedélyeket, és akkor reagálni, amikor már jobb fejben vagy.

Kérdezték már tőled, hogy miért vagy olyan ritkán dühös? Valószínűleg ezért.

6) Ritkán dühöngsz

Sztoikusként jól kezeled a saját érzelmeidet, különösen a haragot.

Amikor dühösek vagyunk, hajlamosak vagyunk kirohanani, kiabálni, vagy bántó dolgokat mondani annak, akire dühösek vagyunk, aminek általában az a vége, hogy mindkét fél megsérül.

De sztoikusként megérti, hogy milyen következményei vannak annak, ha nem tud uralkodni a dühén.

Talán már korábban is tudta, milyen érzés bántó szavakkal megégetni egy szerettét, ezért igyekszik mindig mindent megtenni azért, hogy kontrollálja ezt.

Miközben felismeri, hogy a düh fontos érzelem, mert tudatja Önnel, hogy valami baj van, ami figyelmet igényel, azt is megérti, hogy uralkodnia kell rajta, hogy megakadályozza, hogy kárt tegyen magában és a szeretteiben.

7) A legrosszabbat feltételezed

A sztoikusok egyik legfontosabb tulajdonsága, hogy képesek a legrosszabbat feltételezni.

Ez nem azért van, mert pesszimista vagy, mert mindig rossz dolgokra számítasz, és hogy semmi jó nem jöhet az utadba - elég logikus vagy ahhoz, hogy tudd, ez nem igaz.

A legrosszabbat feltételezed, mert mindig a lehető legrosszabb forgatókönyvre készülsz, mintha arra készülnél, hogy még a földet érés előtt megtöröd a zuhanást.

A sztoikusok így kezelik a veszteség vagy a halál okozta gyászt. A sztoicizmus annak megértése körül forog, hogy mindennek vége lesz, és így éljük az életünket.

Miért?

Mert tudod, hogy nincs értelme megpróbálni elkerülni az elkerülhetetlent, például a halált és a veszteséget, ezért csak felkészülsz a csapásra, mielőtt az bekövetkezne.

8) Nem vagy impulzív

A sztoikus emberek nem impulzívak.

Legyen szó egy egyszerű, ártalmatlannak tűnő vásárlásról vagy egy nagy életre szóló döntésről, sztoikusként soha nem hozol döntéseket szeszélyből.

Nem igazán cselekszel gondolkodás nélkül, vagy találod magad hirtelen veszélyes helyzetekben anélkül, hogy tudnád, hogyan kerültél oda.

Valójában a legtöbb cselekedete és döntése jól átgondolt.

Minden döntés következményeit mérlegeli, átgondolja az érintetteket, és azt, hogyan változik meg az élete, mielőtt döntést hoz.

9) Nem aggódsz

A szorongás nem olyasmi, amivel a sztoikusok együtt élnek, mert nem aggódnak.

És mint sztoikus maga is elfogadta ezt a hitet.

Tudod, hogy a jövő bizonytalan, hogy bármennyire is próbálunk felkészülni rá, végső soron nem mi irányítjuk, hogy mi fog történni a jövőben.

Igen, történhetnek rossz dolgok, de mivel tudod, hogy a legrosszabbat kell feltételezned, már felkészültél ezekre a dolgokra.

Más szóval, tudod, hogy a jövő nem biztos, hogy mindig fényes, de ha sötét, az sem olyan nagy baj.

Tudod, hogy úgyis túl leszel rajta, ahogy mindig is szoktál.

10) Erényes életet élsz

Végül, nem kérdés, hogy a sztoikusok nagyon erényes életet élnek.

A sztoicizmussal kapcsolatban gyakori tévhit, hogy nem igazán erényes filozófia, mert a legtöbb ember sötétnek vagy pesszimistának tartja.

De ez nem is állhatna távolabb az igazságtól.

Bár a jólétet, a gazdagságot és a bőséget nem tekinted végcélnak, tudod, hogy az életedet jó elvek szerint kell élned.

Tudod, hogy mindenkivel mindig tisztelettel, együttérzéssel és kedvességgel kell bánnod.

És legfőképpen azt, hogy tudod, hogyan kell a legtöbbet kihozni abból a rövid időből, amit a Földön kapunk, ezért igyekszel olyan életet élni, ami jó neked és a szeretteidnek.