A szerelemhez rengeteg érzelem kötődik, nem áll meg önmagában.

És ha rájössz, hogy ezek az érzelmek milyen mélyen belevágnak a lényedbe, nem csoda, hogy néha félünk a szeretet érzésétől és megélésétől.

Ha valaha is összetörték már a szívedet, tudod, milyen fájdalom követhet egy szakítást vagy veszteséget. A szerelem fáj, és úgy tud vágni, mint ezer kés.

De miért? Mi történik a testünkben, hogy fizikailag reagálunk a szerelem érzelmeire?

Végül is a fejünkben lévő gondolatok hozzák létre őket.

Tehát ha a fejünkben lévő gondolatok szeretetet okozhatnak, akkor a fejünkben lévő gondolatok fájdalmat is okozhatnak.

A szerelem által megégetve lenni olyan fájdalmas lehet, fizikailag és lelkileg, hogy néhányan nem bíznak a folyamatban másodszorra, és úgy döntenek, hogy kötöttségek nélkül haladnak ebben az életben, és megvédik magukat az élet egyik legnagyobb fájdalmától: a szerelem elvesztésétől.

A szerelem elvesztése úgy tud csípni, mint egy méh.

Az embereket arra tervezték, hogy reagáljanak.

Ha fenyegetést látunk, a másik irányba futunk.

Ahelyett, hogy kitalálnánk, hogyan kapcsoljuk át az agyunkat, hogy megfeleljen a modern szerelem és a szívfájdalom igényeinek, továbbra is úgy reagálunk rá, mint egy veszélyes kardfogú tigrisre régen: menekülünk előle. Félünk tőle.

Az agyunk ugyanúgy érzékeli a szakítást, mint amikor a dzsungelben egy tigris megpróbál felfalni minket. Az agyunk csak minél gyorsabban el akar menekülni a fájdalomtól.

A szerelem fizikailag fáj, mert a testünk hormonokat és endorfinokat szabadít fel, hogy megvédjen minket a vélt fenyegetéstől.

Ez a fenyegetés napokig, hetekig, hónapokig, sőt egyes esetekben akár évekig is megmarad a fejünkben. Ez aztán a pokoli tigris, nem igaz?

A másik oldalon, ha már szakítottál valakivel, akkor ennek a fájdalomnak a megszüntetése valójában nagyon egyszerű:

Nyerd vissza az exedet.

Felejtsd el azokat, akik arra figyelmeztetnek, hogy soha ne menj vissza az exedhez. Vagy azokat, akik azt mondják, hogy az egyetlen lehetőséged, ha továbblépsz az életeddel.

Az egyszerű igazság az, hogy a visszatérés az exedhez működhet.

Ha segítséget szeretnél ebben, akkor Brad Browning párkapcsolati szakértő az a fickó, akit mindig ajánlok.

Bradnek egyetlen célja van: segíteni abban, hogy visszahódítsd az exedet.

Minősített párkapcsolati tanácsadóként, és több évtizedes tapasztalattal a párokkal való munka során, hogy helyrehozzák a megromlott kapcsolatokat, Brad tudja, miről beszél. Tucatnyi olyan egyedi ötletet kínál, amelyekkel még sehol máshol nem találkoztam.

Nézd meg Brad Browning nagyszerű ingyenes videóját itt. Ha tényleg vissza akarod kapni az exedet, ez a videó segít ebben.

Miért olyan nehéz a szakítás - Társadalmi elutasítás az egóra, a testre és az elmére

A szakítás után érzett szomorúság a legrosszabb érzelmeknek tűnhet, amelyekkel valaha is meg kellett küzdened az életedben, és amelyekkel csak egy családtag vagy egy szeretted tragikus halála vetekszik.

De pontosan miért is reagálunk olyan negatívan egy romantikus partner elvesztésére?

Az Ego

A szakítás a társadalmi elutasítás legjelentősebb esete, amelyre egyszerűen nem tudsz felkészülni, amíg meg nem történik.

Ez nem csak a társaságod elutasítása, hanem az erőfeszítéseid és a vélt személyes lehetőségeid elutasítása is. Ez egyfajta társadalmi elutasítás, amely semmi máshoz nem hasonlítható.

A mentális egészségügyi szakértők szerint kiderült, hogy a hosszú távú kapcsolat elvesztését hasonlóan kezeljük, mint egy szerettünk halálát.

Mind a párkapcsolati depresszió, mind a haláleseti gyász tünetei átfedik egymást, amit az okoz, hogy elveszítünk valakit, akitől megtanultunk érzelmileg vagy más módon függeni az életünkben.

Egy romantikus kapcsolat elvesztése azonban még mélyebben érint bennünket, mint egy szerettünk halála, mivel a körülmények saját magunknak köszönhetők, nem pedig egy balesetnek vagy eseménynek, amelyet nem tudtunk volna megakadályozni.

A szakítás negatívan tükrözi önértékelésünket, és megingatja azokat az alapokat, amelyekre az egónk épül.

A szakítás sokkal több, mint a szeretett személy elvesztése, hanem annak a személynek az elvesztése, akinek képzelted magad, amíg vele voltál.

A test

Étvágytalanság. Duzzadt izmok. Merev nyak. A "szakítás utáni megfázás". A szakítás utáni depresszióhoz társuló testi panaszok száma nem véletlen, és nem is az elme játéka.

Különböző tanulmányok megállapították, hogy a szervezet does a szakítás után bizonyos módon összeomlik, ami azt jelenti, hogy a szívfájdalom, amit az exeddel való szakítás után érzel, nem csak a képzeleted szüleménye.

De miért érzünk fizikai fájdalmat, amikor elveszítünk valamit, aminek csak érzelmi fájdalmat kellene okoznia?

Az igazság az, hogy a fizikai fájdalom és az érzelmi fájdalom közötti határvonal nem olyan szilárd, mint ahogyan azt valaha gondoltuk.

Végül is, a fájdalom általában - legyen az érzelmi vagy fizikai - az agy terméke, ami azt jelenti, hogy ha az agyat megfelelő módon indítjuk be, akkor az érzelmi bánatból fizikai fájdalom is megnyilvánulhat.

Íme a neurológiai és kémiai magyarázatok a szakítás utáni, nem is annyira elképzelt fizikai fájdalmad mögött:

• Fejfájás, merev nyak és feszes vagy összeszorított mellkas: A stresszhormonok (kortizol és adrenalin) jelentős felszabadulása okozza, miután hirtelen elvesztették a jó közérzetet adó hormonokat (oxitocin és dopamin). A felesleges kortizol hatására a test főbb izomcsoportjai megfeszülnek és megfeszülnek.
• Étvágytalanság, hasmenés, görcsök: A kortizolnak a fő izomcsoportokba történő beáramlása extra vért igényel ezeken a területeken, ami azt jelenti, hogy kevesebb vér van jelen az emésztőrendszer megfelelő működésének fenntartásához.
• "Hideg szakítás" és alvásproblémák: A stresszhormonok emelkedése sebezhető immunrendszerhez és alvászavarokhoz vezet.

Míg a kortizol megmagyarázza a szakítás után érzett mindennapi fizikai fájdalmakat és fájdalmakat, addiktív elem áll a szakítás utáni érzékelt fizikai fájdalom mögött.

A kutatók megállapították, hogy az egyén megkönnyebbülést érez bármilyen folyamatos fizikai fájdalomtól, ha egy szerettével fogja a kezét, és függővé válhatunk ettől a dopamin által táplált fájdalomcsillapítástól.

Ez a függőség fizikai fájdalmat okoz, amikor röviddel a szakítás után az előző partnerünkre gondolunk, mivel az agyunk vágyik a dopamin felszabadulására, de ehelyett a stresszhormonok felszabadulását tapasztalja.

Egy tanulmányban azt találták, hogy amikor a résztvevőknek az exükről készült képeket mutattak, agyuk azon részei, amelyek elsősorban a fizikai fájdalommal kapcsolatosak, jelentősen szimulálódtak.

Valójában a szakítás utáni fizikai fájdalom olyannyira valós, hogy sok kutató már a Tylenol szedését ajánlja a szakítás utáni depresszió enyhítésére.

Az elme

Jutalomfüggőség: Ahogy fentebb már említettük, az elme függővé válik a kielégüléstől egy kapcsolat során, és a kapcsolat elvesztése egyfajta elvonáshoz vezet.

Egy tanulmányban, amelyben romantikus kapcsolatokban részt vevőkön végzett agyi szkenneléses vizsgálatokat végeztek, azt találták, hogy az agynak a jutalmakkal és elvárásokkal leginkább összefüggő részeiben, a ventrális tegmentális területen és a caudate nucleusban fokozott aktivitás mutatkozott.

Míg a partnerrel való együttlét stimulálja ezeket a jutalmazó rendszereket, a partner elvesztése olyan agyat eredményez, amely várja az ingereket, de már nem kapja meg azokat.

Ez késleltetett gyászhoz vezet, mivel az agynak újra meg kell tanulnia, hogyan működjön megfelelően a jutalom stimulációja nélkül.

Vak eufória: Vannak olyan esetek is, amikor nem tudja pontosan, miért szerelmes még mindig a volt partnerébe.

A barátaid és a családod megmutatja neked az összes hibájukat, de az agyad egyszerűen képtelen feldolgozni ezeket a hibákat, vagy összeadni őket, amikor a jellemüket mérlegeled.

Ez az úgynevezett "vak eufória", egy olyan folyamat, amely a szaporodás ösztönzése érdekében az agyunkba van beépülve.

A kutatók szerint a "szerelem vak" mondásnak valójában neurológiai háttere van.

Amikor beleszeretünk valakibe, az agyunk a "vak eufória" állapotába kerül, amelyben kevésbé vesszük észre vagy ítéljük meg a negatív viselkedését, érzelmeit és tulajdonságait.

A kutatók elmélete szerint a szerelmi vakság célja a szaporodás ösztönzése, mivel a vizsgálatok szerint 18 hónap elteltével ez általában megszűnik.

Ezért fordulhat elő, hogy még mindig reménytelenül odavagy az exedért, jóval azután is, hogy szakítottál vele.

Evolúciós fájdalom: Modern viselkedésünk sok árnyalata visszavezethető az evolúciós fejlődésre, és a szakítás utáni szívfájdalom sem különbözik ettől.

A szakítás nyomasztó magányérzetet, szorongást és veszélyt okoz, függetlenül attól, hogy valójában mennyi támogatást kapunk a környezetünktől és személyes közösségünktől.

Egyes pszichológusok úgy vélik, hogy ennek köze van az ősi emlékeinkhez, vagy a több ezer éves evolúció során belénk ivódott érzésekhez.

Míg a modern társadalomban a partner elvesztése nagyon kevéssé befolyásolja a jólétet, addig a modernitás előtti társadalmakban a társ elvesztése sokkal nagyobb dolog volt, ami a törzsben vagy a közösségben elfoglalt státusz vagy hely elvesztéséhez vezetett.

Ez az egyedülléttől való mélységes félelem kialakulásához vezetett, amelyet még mindig nem sikerült teljesen leráznunk magunkról, és talán soha nem is fogunk.

Fogadd el, hogy a szerelem fáj és lépj tovább

Feldúltnak, elárultnak és cserbenhagyottnak érzed magad. Nem tudsz segíteni, de megkérdőjelezed az önértékelésedet.

Ne aggódjon, ezek az érzések teljesen normálisak.

A probléma az, hogy minél inkább megpróbálod letagadni ezeket az érzéseket, annál tovább maradnak benned.

Csak akkor leszel képes továbblépni ezekből az érzésekből, ha elfogadod, hogy mit érzel.

A következő tanács olyan nyilvánvalónak és közhelyesnek fog tűnni, de mégis fontos kimondani.

Kapcsolódó történetek a Hackspiritről:

Ahhoz, hogy továbblépj egy szakítás után, valóban a legfontosabb kapcsolatodon kell dolgoznod, ami valaha is lesz az életedben - a saját magaddal való kapcsolatodon.

Sok ember számára a szakítás az önértékelésünk negatív tükörképe.

Nagyon fiatal korunktól kezdve arra kondicionálnak minket, hogy a boldogság külső dolgokból fakad.

Hogy csak akkor találjuk meg az önértékelést, a biztonságot és a boldogságot, ha megtaláljuk a "tökéletes személyt", akivel kapcsolatban lehetünk.

Ez azonban egy életromboló mítosz.

Amely nemcsak sok boldogtalan kapcsolatot okoz, hanem arra is mérgezi az embert, hogy optimizmustól és személyes függetlenségtől mentes életet éljen.

Ezt a világhírű sámán, Rudá Iandê kiváló ingyenes videójának megtekintéséből tanultam.

Rudá megtanított néhány hihetetlenül fontos leckét az önszeretetről, miután nemrég szakításon mentem keresztül.

Ha rezonál rád, amit ebben a cikkben mondok arról, hogy miért fáj a szerelem, kérlek, nézd meg az ingyenes videóját itt.

A videó egy csodálatos forrás, amely segít abban, hogy felépülj a szívtörésből, és magabiztosan folytasd az életed.

A gondolataink okozzák a valóságunkat.

Egy dolog biztos: a gondolataink teremtik meg azokat az érzéseket, amelyeket ebben az életben tapasztalunk.Akár hiszünk a saját valóságunk megteremtésének hókuszpókuszában, akár nem, a gondolataink érzéseket váltanak ki bennünk.

Ha azt mondod magadnak, hogy a szívfájdalmad olyan, mintha elütött volna egy busz, az agyad felidézheti ezt a képet, és olyan vegyi anyagokat szabadíthat fel a testedben, amelyek fizikai fájdalmat okoznak.

Ez persze nem mindenkivel történik meg, de mindannyian hallottunk már olyan emberekről, akik azt állítják, hogy meg akarnak halni összetört szívvel.

Úgy érzik, hogy az életüknek vége, és a szívfájdalom fizikai fájdalma, bár vitatott, sokak számára nagyon is valós.

Ha úgy döntesz, hogy azt gondolod, hogy "kit érdekel, úgysem kedveltem", ahelyett, hogy "kitépte a szívemet, amikor elment", akkor egészen másfajta szívfájdalom-élményben lesz részed.

Lehet, hogy egyáltalán nem érzel semmit, csak megkönnyebbülést, hogy a szörnyű barátod eltűnt.

De ha érzelmileg kötődsz ehhez a személyhez, és sokat fektettél abba, hogy ki vagy, mint személy, akkor úgy fogod érezni, hogy szó szerint meghalsz, ha elhagy téged.

Az egész a gondolatok miatt van, amelyeket az ilyen helyzetek kezelése során választasz.

(Nézze meg az Ideapod új cikkét, amelyben lépésről lépésre útmutatót talál arról, hogyan szerezheti vissza az exét).

Az agyad nem elég okos ahhoz, hogy különbséget tegyen.

Ha folyamatosan azt mondogatod magadnak, hogy a szívfájdalom olyan, mintha elütött volna egy busz, vagy egy fizikai eseményhez hasonlítod, és ezt újra és újra lejátszod magadban, az agyad nem fogja tudni megkülönböztetni.

Az agy arra fókuszál, amire azt mondod neki, hogy fókuszáljon. Tehát ha nem aggódsz a szakítás miatt, és továbblépsz az életeddel, nem lesznek drámai érzések körülötte.

Ha folyton azt mondogatod magadnak, hogy az életednek vége, akkor továbbra is úgy fogod érezni, hogy vége, és az agyad is ezt fogja követni.

Csak valamire kell összpontosítania, ezért próbáljon meg a rossz helyzetek jó kimenetelére összpontosítani, ahelyett, hogy arra koncentrálna, mennyire fáj a mellkasod, mert a barátod elbúcsúzott.

Ha arra összpontosítasz, hogy mit tehetsz most, ahelyett, hogy a múltra koncentrálnál, az segít leküzdeni a vereség és a gyötrelem érzését.

Ezek erőteljes szavak, de általában akkor használjuk őket, amikor a szívünk összetörik. Úgy ragaszkodunk más emberekhez, mintha nem éltünk volna egész életeket, mielőtt ők beléptek volna a miénkbe.

Elfelejtjük, hogy az agyunk és a testünk elkülönül az övéktől, bár könnyű belemerülni az életükbe, és úgy érezni, hogy a részük vagyunk.

A szerelem fizikailag azért fáj, mert mi akarjuk, hogy fájjon. Egyszerű és világos.

Ha más eredményt akarnánk, megtennénk. Nem ezt akarják hallani az emberek, de emberként vágyunk a drámára és a káoszra.

Ez része a beidegződésünknek: emlékszel a tigrisre?

Amikor tehát nincs tigris, akkor valakinek át kell vennie a helyét. A szívfájdalom sokak számára a következő legjobb dolog.

Áldozatok maradhatunk, és menekülhetünk az életünkben lévő ijesztő, potenciálisan káros dolgok elől.

De egy másik gondolat, cselekedet vagy ötlet mindezt megváltoztathatja. Mikor láttál utoljára tigrist kóborolni?

A testünk hihetetlen.

Megálltál már valaha, hogy elgondolkodj azon, milyen csodálatos, hogy a szíved dobog, a szemed pislog, és a tüdőd levegőt juttat a testedbe, hogy elég ideig élhess ahhoz, hogy ezt olvasd?

Csodálatos dolog, hogy képesek vagyunk látni, hallani, tanulni, beszélni, olvasni, táncolni, nevetni, tervezni és cselekedni saját akaratunkból.

Mégsem állunk meg soha, hogy elgondolkodjunk azon, hogyan is van az, hogy itt állunk, amíg nem tapasztalunk fájdalmat ezekben a testekben. Amikor a fájdalom lecsap, megállít bennünket.

Emberekként elsajátítottuk a fizikai fájdalom leküzdésének művészetét. Vannak kezelések és orvosi beavatkozások, amelyek javítják életminőségünket, ha eltörik a lábunk vagy fáj a fejünk.

Jól vagyunk, ha beverjük a lábujjunkat, miután néhány percig dörzsöljük vagy jegeljük. Elmehetünk terápiára, hogy megtanuljunk újra beszélni egy stroke után. A fizikai fájdalom elmúlik.

Az érzelmi fájdalom azonban gyakran sokkal veszélyesebb, és a legelképzelhetetlenebb módon változtathatja meg valakinek az életét.

Társadalomként még nem tanultuk meg, hogyan kezeljük az érzelmi fájdalmat, és ez meg is látszik rajtunk.

Olyan sok ember járkál összetört szívvel az életben.

És a legszomorúbb az, hogy a szívfájdalomnak nem mindig a romantikus szerelem elvesztéséhez van köze.

Ez gyakran a korai élettapasztalatainkhoz kapcsolódik, amikor a barátaink és a családunk cserbenhagyott, bántalmazott, elhagyott vagy kirekesztett minket.

Ez a fajta szívfájdalom nem gyógyul meg magától, és nem vagyunk jók abban, hogy segítsünk az embereknek abban, hogy megtalálják a módját annak, hogyan kezeljék az érzelmi fájdalomból fakadó fizikai fájdalmat.

Mintha nem kezelnénk ugyanolyan tisztelettel.

A romantikus szerelem furcsa dolgokra készteti az embereket, amikor elmúlik. Nagyon jók vagyunk abban, hogy összetörjük egymás szívét.

Nem vagyunk jók a javításukban. És amikor egy szakítás miatt kavarogsz, úgy érezheted, mintha az egész világod darabjaira hullana.

Ez azért van, mert nem tanítják meg nekünk, hogyan kezeljük az érzelmeinket, az elménket és a gondolatainkat az ilyesmivel kapcsolatban. Azt tanítják nekünk, bár nem szándékosan, hogy a szerelemnek fájnia kell.

Hogy az embereknek nem kell együtt maradniuk, és szabadon választhatják ki, hogy kit akarnak szeretni, és kit nem.

Az ilyen üzenetek miatt megzavarodunk, és elgondolkodunk saját értékünkön, amikor a szerelmi életünkben a dolgok rosszul alakulnak.

Ez pedig az értéktelenség érzését kelti, ami rendkívüli fájdalmat okozhat az emberek életében.

Nem tudjuk, hogyan támogassuk egymást, és hogyan segítsük egymást a szívfájdalomban, ahogyan mi tudjuk, hogyan jelenjünk meg és legyünk ott valaki ágya mellett, amikor az idős korban meghal.

Mintha félnénk a saját érzelmeinktől és a hatalmuktól, amellyel felettünk rendelkeznek. Nem csoda, hogy nem akarunk szembenézni a tényekkel, amikor a kapcsolatok szétesnek.

Kemény munka kitalálni, hogy mit kezdjünk ezekkel az érzelmekkel. Ez annyira zavaró lehet, hogy fizikai fájdalmat érzünk a döntéshozatal elkerülése miatt.

Ha valaha is fájt már a fejed a munkahelyi stressztől, az a gondolataidra és érzelmeidre adott fizikai reakció.

Amíg nem találjuk ki, hogyan kezeljük az elménket úgy, hogy ne tapasztaljuk meg ezeket a fizikai fájdalmakat, addig továbbra is úgy fogjuk kezelni a szívfájdalmat - és az irodai fejfájást -, mintha néha a világ vége lenne.

Nem ritka, hogy a szívfájdalom következtében fizikai fájdalmat éreznek.

Sokan éreznek fájdalmat a gyomrukban, a hátukban, a lábukban, a fejükben és a mellkasukban. Szorongás, depresszió és az önmaguk bántására irányuló gondolatok mind jelen lehetnek, amikor a fizikai fájdalom érzelmi zavarok következménye.

Gondolj a legutóbbi kapcsolatodra, ami véget ért számodra: hogyan reagált a tested? A térdeid a padlóra estek? Sírtál? Fizikailag rosszul lettél és hánytál? Napokig aludtál az ágyban és nem vettél tudomást a problémáról?

A testünk arra van beprogramozva, hogy csak reagáljon, ez az, amihez a legjobban értünk. Csak akkor kezdhetsz el némi kontrollt gyűjteni a fizikai fájdalom felett, ha felismered, hogy a gondolataid hozzák létre az eredményeket, amiket kapsz. Bizonyos esetekben, szélsőséges esetekben az emberek idegfájdalmat és szellemfájdalmat tapasztalhatnak a szívfájdalom következtében.

A testünk annyira stresszes lehet a gondolataink miatt, hogy reakció üzemmódba kezd, és sok más problémát okoz.

A sokk, amikor az oltárnál hagynak, amikor a férje vagy felesége hirtelen elköltözik, vagy amikor rájön, hogy a házastársa megcsalja, mind olyan, mintha egy vadállat üldözné a Szerengetin keresztül, és a következő ételt keresné: a teste egyszerűen kiborul.

Ha fizikai fájdalmat érez egy nemrégiben összetört szív miatt, szánjon egy kis időt arra, hogy átgondolja a helyzettel kapcsolatos gondolatait.

Bár lehet, hogy szakemberrel kell beszélnie ahhoz, hogy megtanuljon új gondolatokat gondolni a történtekről, de ha egyszerűen csak odafigyel arra, hogy mit gondol, az segíthet észrevenni, hogy egy új valóság van a láthatáron.

Az észlelés fontos része annak, hogy irányítani tudd az agyadat. Állandóan elszabadul, szabadon szaladgál a világban, nem törődve azzal, hogy mit érzel.

Állj meg. Gondolkodj. És döntsd el, hogy találsz valakit, aki segít átvészelni ezt a nehéz időszakot, és lehet, hogy a fájdalom enyhülni kezd.

De ne tévedj, a fájdalom nagyon is valós. A te fájdalmad valós. Ne hagyd, hogy bárki mást mondjon neked. Jogod van a gondolataidhoz és az érzéseidhez.